Felsz�nre hozt�k az �kori vil�g egyik csod�j�t!

Ismered az �kori vil�g h�t csod�j�t? K�z�l�k az egyiket, vagyis az alexandriai f�roszt, azaz vil�g�t�tornyot a k�zelm�ltban felsz�nre hozt�k �szak-Afrika partjain�l a r�g�szek. Hogy mik�pp t�rt�nt ez, illetve milyen m�ltra tekint vissza a torony, azt most megtudhatod, ha vel�nk tartasz.

Fel tudn�d sorolni az �kori vil�g h�t csod�j�t? Szemir�misz f�gg�kertje, az olimpiai Zeusz-szobor, Kheopsz f�ra� piramisa, a rhodoszi kolosszus, Artemisz temploma Epheszoszban, Mausz�losz s�reml�ke Halikarnasszoszban �s v�g�l, persze nem utols�sorban: az alexandriai vil�g�t�torony (b�vebben itt olvashatsz r�luk). Tal�n hihetetlen�l hangzik a h�r, de a legut�bbinak a nyom�ra bukkantak a napokban a r�g�szek.

Ugyanis hetven tonna �sszs�ly�, hatalmas k�t�mb�ket hozott felsz�nre b�v�rr�g�szek egy csoportja az �szak-egyiptomi Alexandri�ban. Azt �ll�tj�k, hogy az �kori vil�g egyik csod�jak�nt sz�mon tartott f�rosz, azaz vil�g�t�torony darabjaira tal�ltak r�. Az �vek �ta tart� munk�latok eredm�nyek�ppen k�l�nb�z� �p�letmaradv�nyok, obeliszk- �s szfinxdarabok sikeres kiemel�s�t hajtott�k most v�gre. A r�g�szek szerint ennek a nagy jelent�s�g� leletegy�ttesnek a r�sz�t k�pezi az a n�h�ny darab, egyenk�nt is t�bb tonna s�ly� k�, amelyek valaha a h�res vil�g�t�torony r�szeit alkott�k

Az �kori vil�g egyik legfontosabb v�ros�nak t�rt�net�t v�gigk�s�rt�k a f�ldreng�sek. Alexandria, amely nev�ben az alap�t�, Nagy S�ndor eml�k�t �rzi, a XIV. sz�zad els� fel�ben egy ilyen term�szeti katasztr�fa k�vetkezt�ben vesz�tette el vil�gh�res kincs�t, a tornyot, amely utaz�k ezreit seg�tette a tengeri t�j�koz�d�sban. Korabeli �rott dokumentumokb�l egy�rtelm�en kik�vetkeztetet�, hogy a v�gzetes f�ldreng�s valamikor 1326 �s 1346 k�z�tt t�rt�nt. Ibn Battuta arab utaz� a kor�bbi d�tum id�pontj�ban sz�letett els� feljegyz�se ezeket a szavakat �r�k�tette meg: "Szabadon bemehettem a vil�g�t�torony els� emeleti ajtaj�n." H�sz �vvel k�s�bb m�r �gy �rt: "Nincs bej�r�s ezen az ajt�n. Minden �sszeomlott."

A torony II. Ptolemaiosz uralkod�sa idej�n �p�lt, i.e. 270 k�r�l, a g�r�g �p�t�sz, Szosztratosz tervei alapj�n. Sz�zharminc�t m�teres magass�g�val �s h�rom szintj�vel az akkori vil�g legmagasabb �p�tm�ny�nek sz�m�tott. A benne l�v� hatalmas bronzt�lat sz�nnel t�lt�tt�k meg. A torony f�nye mintegy sz�z kilom�ter t�vols�gig is elhatolt a s�t�t �jszak�ban, biztos t�j�koz�d�si pontot adva az ott elhaj�z�nak. Az �p�let funkci�j�nak fontoss�g�t jelzi az a t�ny is, hogy a neki helysz�nt ad� F�rosz sziget�nek neve az �vsz�zadok sor�n jelent�sv�ltoz�son ment �t. A mai �jlatin nyelvek n�melyik�ben, �gy a franci�ban, az olaszban vagy a spanyolban a f�rosz sz� vil�g�t�tornyot jelent.

A mes�be ill� felfedez�st huszonhat szfinxszobor teszi m�g �rdekesebb�. A f�ra�fej�-oroszl�ntest� k�faragv�nyok id�ben egym�st�l rendk�v�l t�vol uralkod� kir�lyokat �r�k�tettek meg. A legr�gebbi p�ld�ul III. Szesz�trisznak, a XII. dinasztia tagj�nak �ll�t eml�ket, m�g az i.e. VI. sz�zadban uralkod� III. Ptolemaiosz alakja is a gy�jtem�ny r�sz�t k�pezi. A szfinxek mind m�retben, mind a k� anyag�ban k�l�nb�znek egym�st�l.

A kutat�k egy v�z alatti r�g�szeti park l�trehoz�s�t t�zt�k ki c�lul. A k�l�nleges l�tes�tm�ny ki�p�t�s�nek komoly technikai akad�lyai vannak, de ha ezeket siker�l �thidalni, a l�togat�k h�rom-n�gy �ven bel�l megcsod�lhatj�k a m�g tengerfen�ken maradt kincseket.

H�t, ez fantasztikus!