andyka317
BejenTkeZes
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
AboUt mE
 
Winter is coming..
winTer is coming..?!
 
InTeZo
 
ErdeKessEgek
 
mjusic
mjusic
 
sZavaZs-Zene
Zene
Milyen zent szeretsz?

drumnbass
techno
house
hip-hop
rap
rock
diszko
breakbeat
RnB
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
dRumnbAss
 
dnB
dnb
 
sZavaZs-PartIEs
Party
Kedvenc partyhelyed?

Club Complex
Club No.3
hzibuli
klfld
egyb
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
KepEk
 
09s World Champion
Janson Button
 
F1
 
See YA!
remelem visszatrsz...:(
 
a vrosrl

                       rsekjvr trtnete                                           

 

A krnyk benpeslsnek els nyoma az jkorszakig nylik vissza, amikor is megalakult itt az els neolitikus telepls, zselizi tpus kermival. Laki nvnytermesztssel s llattartssal foglalkoztak. A bronz-korban is lakott volt a krnyk, amirl a vros terletn feltrt srok is tanskodnak. Halottaikat eltemettk illetve elgettk, hamvaikat urnba tettk. A srokba lelmet, klnfle kszereket (tket, karpereceket, gyngys nyakkeket) s munkaeszkzket tettek. Erre az idszakra jellemz a trzsek vndorlsa, amelyek rintettk ezt a terletet, gyakran portyzsokkal ksrve. Nyrhd teleplsen tallt rtktrgyakat

feltehetleg tulajdonosa a rabltmadsok miatti flelmben sta el. A feltrt rejtekhely karktket s nyugati tpus baltt tartalmazott. A vidk a rgebbi vas-korban is lakott volt. Ragony telepls hatrban vgzett satsok sorn i. e. 5., 4. s 3. vszzadokbl szrmaz trk - szkta hamvasztatsos srok fldrtegeiben tbb vasbl kszlt trgy (tr, cskny, pecstnyom) s korongozott kermia kerlt el. 2. szzadban a rmai seregek a Nyitra

foly mentn haladva fokozatosan elrtek erre a vidkre is. A rmai lgik itt - tartzkodsrl a meglelt rmai srkvek tanskodnak. Ezeket a srkveket ksbb a Klein malomba

ptettk be, tbb ms, a rmai lgik pecstjvel elltott tglval egytt. Nyrhd hatrban rtkes terra sigillata kermit talltak a provincia terletrl szrmaz egyb kermikkal egytt. A mai rsekjvr dlnyugati rszn trtk fel a Dlnyugat – Szlovkia egyik legnagyobb s legjelentsebb szlv - avar temetkezhelyt, ahov a 7. sz. els feltl a 9. sz. elejig folyamatosan temetkeztek. Az 528 feltrt sr kzl 12 lovassr volt, hol a felszerszmozott l a lovas bal oldaln fekdt. A srokbl szp nttt bronz llat- s

nvnymints, geometrikus s antropomorf motvumokkal dsztett vcsatt - kszlet kerlt el. A ni srokbl fleg kszereket: bronz flbevalkat, karpereceket, nyakkeket s gyrket

tartalmaztak. A halottak mell kermit, llati csontokat s tojst tettek. A fegyverek hinya a telepls kzmves – kereskedelmi jellegre utal, amely feltehetleg a via Bohemica nev rgi

kereskedelmi t mentn fekdt (a kzpkorban Via Magna nven is ismert volt). A 10. szzadban a ksbbi vros terletn letelepedtek az smagyarok. A vros klmbz rszein vgzett rgszeti kutatsok folyamn egy 11. - 13. szzadban lakott telepls nyomaira bukkantak. Ezek a feltrsok a trtnelmileg igazolt kzpkori Nyrhd, Lk, Gg s Gyrk teleplsek ltezst tmasztjk al.

 

Kzpkori vroskzpontrl nem lehet beszlni, hiszen az erdtmny, amelynek helyn rsekjvr felplt, csak a 16. szzadban plt. 1691-ben a vroshoz ngy, a kzpkorban mr ltez teleplst csatoltak. Nyrhd kzsg 3 km-re szakra fekdt a mostani vrostl. A teleplsrl mr 1183-ban emltst tettek, mivel vmhddal rendelkezett a Nyitra folyn. Jelents kereskedelmi t az n. Nagy t (Via Magna, ismert gy is mint a Cseh t) haladt t rajta, amely kt kzpeurpai kirlysg kzpontjt, Budt s Prgt, kttte ssze. A msik t a Nyitra foly mentn szakra vezetett, egszen Privigyig (Prievidza), ahol ktfel gazdott. Nyrhd telepls kirlyi birtok volt, amit 1245-ben IV. Bla a kunoknak adomnyozott, de a tarthatatlan viselkedskrt 1264-ben elvette tlk s a cstmonostori premontrei Szent Eustk kolostornak adomnyozta. 1295-ben Nyrhd a cstmonostori premontreiek s az esztergomi

rseksg kzti csere trgyt kpezte. Ettl kezdve vglegesen az esztergomi rsek tulajdonba kerlt. A msik telepls, Gg, amely nevt feltehetleg az alaptja nevrl kapta. A teleplst 1295-ben a szkesfehrvri johannitktl vette meg az esztergomi rsek. Gg

2,5 km-re a vrostl, a Nyitra bal oldaln, a Berek erd mellett fekdt. Gyrk kzsgrl, amely Udvard (Dvory nad itavou) s Nyrhd kztti gzlnl terlt el, mr 1247-bl tallhatk rsos emlkek. Lk, az egyik legrgebben ismert csald, a Pzmnyok tulajdona

volt. A telepls a Nyitra foly bal partjn, a komromi s a naszvadi t keresztezdstl szakra fekdt. 1317-ben Lk s Gyrk az esztergomi rsek tulajdona lett.

 

Buda trkk ltali elfoglalsa utn (1541-ben) megntt az igny ers vrak ptsre a trkk feltartztatsa cljbl. Az Oszman Birodalom fokozatos elrenyomulsa miatt Vrday Pl esztergomi rsek a Nyitra foly bal partjn, a lki birtokon, elrendelte az els

rsekjvri erdtmny ptst. Ez egy tglalap alak, ngybstys egyszer palnkvr volt. Ez az erd, a bevehetetlen vr korabeli elkpzelseknek sem felelt mr meg, ugyanis a faclpk gyorsan rongldtak. A Bcsi Udvari Haditancs ezrt elhatrozta, hogy

egy j, stratgiailag fontos erdtmnyt pttet a Nyitra foly jobb oldalra. Az ptkezs 1573-ban Ottavio s Giulio Baldigara olasz ptszek tervei alapjn elkezddtt. A tervek alapjn az egyszablyos alaprajz vr volt, derkszg utca hlzattal s tglalap alak ftrrel. Ez kornak legkorszerbb renesznsz hatszglet erdtmnye volt, minden szgletben egy-egy flesbstyval megerstve. Az pts vezetsvel s felgyeletvel Zserotn Frigyest

bztk meg. Kt bstya rla lett elnevezve. Zserotn s Frigyes bstynak. A Forgch bstya Forgch Simonrl, a Dunninneni kerlet fkapitnyrl kapta a nevt, az Ern bstya pedig Ern fhercegrl, Magyarorszg akkori helytartjrl. A cseh rendek pnzbeli tmogatsrt hlbl az egyik bstyt Cseh bstynak neveztk el. A hatodik bstyt az alaptjrl, I. Miksa csszrrl, Csszr bstynak neveztk el. Az erdtmnybe a Bcsi s az Esztergomi kapun t lehetett bejutni. A kiemelt bstyk vrfalakkal s a fld alatti jratokkal voltak szektve.

A vrat vizesrok vette krl, amelybe a Nyitra vizt vezettk. Az erdtmnyre az a feladat hrult, hogy a trkk Bcs fel irnyul elretrsket a Duna bal partjn megakadlyozza s

feltartztassa az oszmn hadert. Zserotn Frigyes Forgch Simonnak a Dunninneni kerlet fkapitnynak 1580. oktber 2-n adta t a vrat. Az els vrat latinul Castellum novum-nak

hvtk, de elterjedt az Ollhjvr-knt val megnevezse is. Ollh Mikls (1493-1568) esztergomi rsekrl, aki rdemeket szerzett a palnkvr megerstsben. A msik vr latinul

Castrum novum, nmetl Neuhusel, magyarul rsekjvr, szlovkul Nov Zmky. A ftren a 16. sz. 80-as veiben plt a katolikus plbnia templom, legutols feljtsnak ve 1877.

Pzmny Pter (1570-1637) rsek, egy tvsmvszeti remeket, egy a Mtys kirly megrendelsre kszlt, gtikus ezst monstrancit adomnyozott a templomnak. A templom mgtt volt a plbnia iskolja. A buzg ellenreformtor Pzmny Pter ferences rendi szerzeteseket hvott rsekjvrba, s 1631. mjus 24-n felszentelte a ferences rendi templomot s kolostort. A kolostor knyvtrban fedeztk fel a 15. s 16. szzadbl

szrmaz kdexeket (rsekjvri, Cseh, Thewrewk s Piry krtya). Pzmny Pter a 17. szzad 20-as veiben a ftr szaki oldaln egyemeletes rseki palott ptetett. A ftr nyugati rszn az erd kapitnynak palotja llt, ahol a frd is volt. A 16. sz. utols negyedvben a ftr dli rszn a kapitny palotja mellett felptettk a reformtus (klvin) templomot. Az pts pontos vt nem ismerjk, de egy 1595-bl szrmaz metszeten mr lthat. Ez volt az erd legnagyobb temploma. A hvkrl 2 lelksz gondoskodott s rsekjvr ezidtjt hromszor volt a pspksg kzpontja. A reformtus templom mellett plt egy egyemeletes plet cscsves tetvel s kupolban vgzd toronnyal. A 17. szzadban itt volt a reformtus kollgium. rsekjvrban hrom temet volt, legrgebbi a plbnia templom mellett. A msik kett az erdtmnyen kvl volt, melyek helyre ksbb barokk kpolnkat ptettek. Szz Mria templom 1700-bl s a Szent Hromsg kpolna 1722-bl. A vr els megszllsa az 1605-s Bocskai-fle felkels idejre esik. Mtys fherceg egy titkos megllapods rtelmben a vrat a felkelk kezre adta. (Azrt, hogy a vr ne kerlhessen a trkk kezbe, akik mr huzamosabb ideje eredmnytelenl prbltk a vrat elfoglalni) A bcsi bke utn Bocskai a vrat a csszri helyrsgnek engedte t. 1606-ban a zsitvatoroki bkn

20 vre bkt ktttek a trkkkel. Nhny vig bksebb idk jrtak, m a belpolitikai ellenttek kilezdtek. A Bethlen-fle felkels elrte rsekjvrt is. A Bocskai felkels utn a csszri csapatok 12 vig tartzkodtak a vrban, amikor Bethlen Gbor katonasga elkezdte ostromolni a vrat. A dnt ostromra 1621 jlius 16-n kerlt sor. A csszri csapat megsemmislt.

rsekjvr a mikulovi bkig (1621) maradt Bethlen Gbor tulajdona. A trkk megszegtk a zsitvatoroki bkt s nagy puszttsokat vgeztek Nyitra vrmegyben. A legnagyobb csata tn Vezeknynl volt 1652-ben, ahol Forgch dm rsekjvri fkapitny legyzte az oszmn katonasgot. A trkk terjeszkedse kvetkezetben a lakossg fokozatosan elhagyta a krnyez falukat. 1663-ban a trkk egy nagyszabs hadjratot szerveztek Kzp-Eurpba.

Kprlzade Ahmed Fazil Pasa nagyvezr tmadst javasolt rsekjvr ellen, mert ez egy ers vr volt gazdag krnykkel. A trkk cselhez folyamodtak s meggondolatlan lpsre ksztettk Forgch dm fkapitnyt. Az rsekjvri erd katonira Kblkt

krnykn vrtak. 1663. augusztus 6-n kitrt Forgch a vrosbl s szecsaptak Kblkt mellett. Ebben a sok ldozatot kvetel csatban elszr az rsekjvriak lltak nyersre. A maygar vitzek hadrendjt megzavarta a lovaik megriadsa s a trk tler, ami

vgeredmnyben a csata llst is megvltoztatta. Forgch csapatt legyztk. Az rsekjvri helyrsget hamar feltltttk a komromi s a gyri erdbl. 1663. augusztus 8-n az oszmn katonasg rsekjvr fel vonult. A trkk felgettk a vr krnykt, ekkor pusztultak el Nyrhd, Lk s Gg teleplsek. A trkk ngy oldalrl krlzrtk a vrat. Forgch dm fkapitny elutastotta a vr feladst, ezrt a trkk 1663. augusztus 18-n elkezdtk a vr

ostromt. Fleg a befejezetlen bstykra (Forgch, Zserotn, Frigyes) szpontostottak. Tbb mint 5 htig naponta tmadtk a vrat. A legnehezebb csatt a Frigyes bstynl vvtk. 1663. september 22-n tetztt a harc. A trkknek sikerlt felrobbantani a vrfal s a Frigyes bstya egy rszt, amelyet hrom rs harc utn elfoglaltak. Az jvri katonasg visszafoglalta a bstyt, de ezutn mr dnt tkzetre nem kerlt sor. Vletlen balszerencse folytn a lporral teli raktr a Frigyes bstyban felrobbant, s ezrt 1663. szeptember 24-n kitztk a fehr zszlt. A katonasg teljes katonai pardval szeptem-ber 26-n az esztergomi kapun t hagyta el a vrat. A helyrsg tvozsa utn a trkk a bcsi kapun t masroztak a vrba. rsekjvr elfoglalsval a trkk nagykiterjeds terlet, Pozsonytl Nyitrig, uraiv vltak. rsekjvr sorsa 22 vre megpecsteldtt. A vr az rsekjvri ejlet (Eyalet-i Uyvar) kzpontja lett. Az rsekjvri provincia els helytartja Kurd Mehmed Pasa volt, akit Kcsk

Mehmed Pasa kvetett. Ebbl az idbl fennmaradt a trk adsszers, a Kannnme. A trkk a plbnia templom harangtornynak helyn minaretet ptettek. A reformtus templom ekkor fmecsetknt szolglt. A trk pasa az rseki palotban szkelt. A protestns (reformtus) kollgiumban knyvtrat s iskolt rendeztek be. A kolostor a trk

katonatisztek szllsa volt, a ferences rendi templomban meg lelmiszer- s lporraktrat rendeztek be. A trk iga all Lotaringiai Kroly fherceg szabadtotta fel a vrost, aki a hadmveletek vezetsve lAeneas Caprart bzta meg. Caprara 1685. jliusban az esztergomi

kapunl kezdte meg az ostromot. Egy hnapi ostrom utn jtt a hr, hogy Ibrahim vezr az rsekjvri trk legnysgnek kszl segtsget nyjtani, de Lotaringiai Kroly 1685. augusztus 16-n legyzte t. 1685. augusztus 19-n a csszri csapatok f tmadst intztek az

rsekjvri erd ellen. A trkk kitztk a fehr zszlt, de mr ks volt. Az erd rkvetkez 6 vben I. Lipt uralma al kerlt s csupn 1691-ben adta visza az esztergomi rseknek, Szchnyi Gyrgynek, aki 1691. oktber 29-n vrosi rangra (oppidum, mezvros) emelte rsekjvrt. A ngy kzpkori teleplst (Nyrhd, Lk, Gyrk s Gg) is a vroshoz csatoltk. A vros alapszablya 1723-bl szrmazik. Amikor Szchnyi az rsekjvri vrbl vrost alkotott, nem csatolta hozz a vr alatt letelepedett jobbgyokat. gy jogilag kt rsekjvr jtt ltre : a kivltsgos vrosterlet (a vr terletn) s a msik, a kivltsgos nlkli rbresek teleplse (a vr alatt). E kt jogilag klmbz terletet 1733. jnius 6-n kiadott oklevl egysges vross olvasztotta ssze. A Vrosi Tancs a hajdani reformtus kollgiumban kapott helyet. A reformtus templom az 1685.-vi felszabadts sorn valsznleg tnkrement, de az 1691-es kivltsglevl rtelmben ezutn a vrosban csak rmai - katolikus vallsak lakhattak. V. Ferdinnd 1843. februr 1-n klt cmerlevelben megerstette a vros cmerhasznlati jogt.

rsekjvr hadi dicssge az 1700-as vekben jra felragyogott, hiszen a Rkczi - szabadsgharc egyik legfontosabb katonai fellegvra lett. Az rsekjvri kurucgenerlis Bottyn Jnos volt. 1704 novemberben az rsekjvri vr elfoglalsban maga Rkczi

fejedelem is rszt vett. A vrat harc nlkl foglaltk el. Ettl kezdve rsekjvr Magyarorszg szaknyugati rsznek fontos kuruckzpontja lett. Itt volt az egyik f fegyverraktruk.

I. Rkczi fejedelem 1706-ban hosszabb ideig tartzkodott a vrosban, 1706. mjus 20-n alrta a rvid ideig tart fegyversznetet. 1708.-vi trencsni veresg utn a kurucok hadicsillaga hanyatlani kezdett. 1708 szeptemberben Hanibal Heister generlis lvetni kezdte

a vrost.  Heister tbornok a nagy vesztesgekre s a kzelg tlre val tekintettel lemondott rsekjvr bevtelrl. Ocskay Lszl kuruc brigadros tragikus emlk hitszegse a kurucmozgalom hanyatlst szimbolizlja. Ocskay, akit Rkczi villmnak is neveztek a trencsni csata utn elrulta a kurucokat. Jvorka dm hadnagy nknt

jelentkezett az rul elfogsra. 1710. janur 3-n elfogtk Ocskayt s mg aznap lefejeztk. Ocskay kivgzsnek helyt a ftren egy bronz tbla jelzi, m egy korabeli metszet a vrosfal alatt brzolja a kivgzst. A csszri seregek 1710. szeptember 14-n ostrom al

vettk a vrat. A kurucoknak nem volt sok eslyk az erd megvdsre, ezrt

1710. szeptember 23-n feladtk. rsekjvr bevtelvel a kurucok utols bstylya is elesett. A kurucok itt adtk ki a Mercurius Veridicus (Igazmond Merkr) hadijsg nhny szmt, amely az els magyarorszgi hrlap volt. III. Kroly elrendelte az ellenzki nemessg vrainak lebontst, mert hatalmon csak egy csald maradhatott - a csszri Habsburg csald. Az rsekjvri erdt is utolrte a sorsa, 1724 - 1725-ben a csszr parancsra leromboltk.

 

A vros szablyos hatszglet trtnelmi magja a mai napig fennmaradt. A vrat krllel vizesrkot csak szz vvel a vr lebontsa utn 1822-ben szntettk meg. Fokozatosan bepltek a trtnelmi vroson kvli terletek is. 1748-ban elsknt a Tt, az Anddi s a Gg utct emltik az iratok. A vros gazdasgi nvekedst a lakhzak nvekv szma igazolja. 1848-ban, amikor bevezettk a hzak szmozst, 900 hz volt a vrosban, mg egy vszzaddal eltte csak 277. E kor memlkei kzl nem lehet kifelejteni a Szenthromsg szobrot, a F tr bszkesgt. A Szenthromsg szobrot 1740-ben olasz mesterek ksztettk,

annak emlkre, hogy a kolera elkerlte a vrost. A Szent Anna kpolna 1754-ben plt, a ks barokk klvria 10 vvel ksbb. A klvrin tallhat kpolna, kereszt s a szobrok viszont

fiatalabbak, mg 1779-bl szrmaznak. A kedvez ghajlati s fldrajzi felttelek alkalmass tettk a vrost arra, hogy mezgazdasgi kzpontt vljon. Fleg gabonaflket, kukorict, kendert, burgonyt, dohnyt, dinnyt s kposztt termeltek. Ezen kvl nagy figyelmet fordtottak a sertstenysztsre is. A 18-ik szzad s a 19-ik sz. eleje vrosunkban a kzmvesipar felvirgzsnak az ideje. A kzmvesmesterek chegbe tmrltek. rsekjvrban a chek mr a 17-ik sz. folyamn megalakultak, de a vallsi hbork

s a rendi felkelsek miatt nem tudtak kellkppen kibontakozni. (Legrgebbi az 1609-ben alaptott cserzvargk kilenc tag che.) Az 1753-as sszers szerint a vrosban 126 kzmves s keresked dolgozott 10 chbe tmrlve. 1828-ban mr 217 kzmvesrl

tudunk, a chek szma 25-re ntt. Egyedlll volt a "gazdalegnyek" che. A tbbi mestersg kzl meg kell emlteni a molnrmestersget s a plinkagetst. Az 1699-es vbl

tudomsunk van egy mkd rseki srgyrrl s 1690-bl egy dohnygyrrl.

Legjelentsebb keresked a vrosban Flenger Mihly (1771-1825) volt. A leggazdagabbak kz tartoztak a grg, szerb, olasz, rmny s a zsid kereskedk, akik csak 1840-tl telepedhettek meg a vrosban. A zsid krzet kt vvel ksbb alakult meg.

rsekjvrban rendszeresen marhavsrokat s lvsrt rendeztek, amely az egsz Nyitra vrmegyben hres volt. A kereskedelem fejldsnek fontos elfelttele a kedvez kzlekedsi viszonyok biztostsa volt. Az utak itt rossz llapotban voltak, ami a hosszabb

tvolsgokra szl zletet rintette htrnyosan.

A kzlekeds fleg lovon trtnt. A lakossg gyakran betegsgeknek s jrvnyoknak volt kitve. A 18-ik szzad els felben a pestis puszttott, 1831-ben a kolera

tizedelte meg a vrost. 1764-ben mr volt a vrosban gygyszertr (egyike volt a Nyitra vrmegye 8 gygyszertra kzl). A Flenger- fle lenyiskola 1829-ben nylt meg, az algimnzium 1842-ben. Az algimnzium mr kt vvel ez eltt tantokpzsre volt jogosult.

Nyitra vrmegye egyetlen vodja az rsekjvri, 1843-ban nyitotta meg kapuit. 1782-ben telepedtek le rsekjvrban az els cignyok s megalaptottk a Pr-t. rsekjvrban szletett a magyar trtnetrs kt jelents kpviselje. A trtnet tudomny

megalapti Pray Gyrgy (1723-1801) s Kaprinai Istvn (1714-1785) a Nagyszombati Egyetem eladi voltak. Az 1761-1765-s vekben itt mkdtt Pantaleon Jozef Roskovsk (1734-1789), zeneszerz a magyar barokk zene kpviselje s ksbb az dikja, Wolfgang

Vozr is (1746-1800). rsekjvr trtnetben jelents fejezetet foglal el Anton Bernolk

(1762-1813), az els irodalmi szlovk nyelv megalaptjnak mkdse. A vrosba 1797 jnius 1-jn jtt s 16 ven keresztl dkny-i s tanfelgyeli posztot tlttt be. Itt fejezte be a 6 ktetes tnyelv "Slowar"-t. 1810-ben nagy tzvsz ttt ki a vrosban, ami a templomot s a plbanit is tnkretette. Valsznleg irattrnak egy rsze legett. 1813 janur 15-n Anton Bernolk meghalt. A helyi temetben temettk el, de a temetkezhely felszmolsa utn, 1890-ben Fbin Jnos plbnos a Szenthromsg kpolnban helyeztette el fldi maradvnyait. Bernolk dekantusa alatt 1796-1805-s vekben Vojtech imko (1759-1827) volt a kpln,

a msodik legproduktvabb klt a Bernolk-fle szlovk nyelv hasznlatban. rsekjvrral szorosan sszefondott Czuzor Gergely (1800-1866) szemlye is, aki itt ltogatta 1 vig a grammatikai osztlyt. Czuczor Gergely a Magyar Tudomnyos Akadmia tagja s

a 6 ktetes Nagy Sztr fszerkesztje volt.

 

Az 1848-49 -es forradalmi vek mozgalmas esemnyeket s a trsadalmi viszonyok vltozst hoztk magukkal. rsekjvr nem volt rszese a kzvetlen harci esemnyeknek, de a vrosban

tbb csszri s ellenforradalmi vltotta egymst, st az orosz hadsereg is keresztlmenetelt a vroson. A jobbgysg megszntetsvel 1848-ban rsekjvr is nllsult, megsznt az esztergomi rsekhez fzd fgg viszonya. Kzigazgatsilag a vros az als-Nyitra vrmegyei szolgabri kerlethez tartozott. 1872-tl a nyitrai vrmegye 12 szolgabri

jrsra tagozdott. Nagysurnyi szkhellyel az rsekjvri jrs egyike volt a 12 szolgabri jrsnak. Csak 1908 november 30-n lett rsekjvr a jrs kzpontja. 1848 ta a vrosok ln a polgrmester llt. Az osztrk-magyar kiegyezs utn, 1867-ben a magyar kormny a Magyarorszg terletn ll tbbi nemzetisg szmra kedveztlen az anyanyelvk hasznlatt korltoz trvnyt hozott. A 19.-20. Sz. forduljn Jn Majzon (1849-1921) skraszllt

a szlovk nyelv hasznlatrt a vrosban. Az igazsggrt mg X. Piusz ppnl is kzbenjrt. "Spievajme Bohu" (nekeljnk az rnak) c. dalosknyvet adott ki. 1893-ban felptettk a huszr- kaszrnyt, br rsekjvrban 1850-tl a lovasezred llomsozott.

A posta plett 1902-ben adtk tt s ebben az vben vezettk be a vrosba a gzvilgtst. Az els artzikutat 1911-ben a helyi takarkpnztr kltsgn ptettk. (A takarkpnztr 1848-ban alakult meg.) 1859-ben a zsid hitkzssg felptette az ortodox

zsinaggt. Bizonyos ellenttek a hitkzssg szakadst idztk el. A msik zsidkzssg a budapesti Tabak utcai zsinagga mintjra felptette rsekjvrban a neolgikus zsinaggt.

1905-ben felptettk sajt templomukat az evangelikusok is. 1913-bl szrmazik a Szent Antal kpolna, amelyhez I. Ferenc Jzsef is tmogatst nyjtott. 1906-ban a Rkczi-fle felkels 200. vfordulja alkalmbl az rseki palota faln II. Rkczi Ferencnek emlktblt avattak, Bercsnyi Miklsnak a ferencrendi kolostor faln s Bottyn Jnosnak a Npbank pletn. A F tren nneplyesen felavattk Kossuth Lajos szobrt s Czuczor Gergely mellszobrt. A 19. sz. msodik felben sor kerlt a mezgazdasgi fldek egyestsre. Tovbbra is gabonaflket termesztettek, (az jabb termnyek kzl a cukorrpt). Eltrbe kerlt a gymlcstermeszts s a szllszet. 1872-ben megszntettk a cheket. A kzmvesek iparos egyleteket hoztak ltre. rsekjvrban volt a legtbb iparegylet, (5) az egsz Nyitra-megyben. 1874-ben alakult a szabegylet, 1875-ben a kalaposegylet, 1876-ban a kovcsegylet, amely a volt kovcs, bognr s szjgyrtk chbl verbuvldott,

a cipszek egylete s vgl 1884-ben hagytk jv a kzs iparegylet alapszablyzatt. A vrosra a kisipari termels volt a jellemz a helyi piaci ignyletek kielgtsre. A nagyipari

termelsbl a malomipar s a tglagyrts foglalt el jelents helyet. A 13 kerek rseki malmot mg Pzmny Pter ptette. Ezt a malmot 1889-ben Fogd Gbor brbe vette, ksbb

felujtotta, modernizlta. A rgebbi nyrhdi ngykerek malom a Klein s Singer cg tulajdona volt. Ebben az idben zemelt a Kurzweil s Grunfeld tglagyr is.  lbr feldolgozsra szakosodott brgyr 1900 mjus 1-jn kezdte meg a termelst. 1904-ben mr cipt s lakkbrt is ksztettek. Az eredeti brgyrbl kt gyr lteslt :a cipgyr, valamint

a lakkbrgyr. 1906-ban megalaptottk a lengyrat s megkezdtk a gyr ptst is. A gzgyr mkdse 1902-ben indult be. Ami a kereskedelmet illeti, a legnagyobb hagyomnyokkal s nemzetkzi jelentsggel a lvsr rendelkezett, amelyet 1883-tl szerveztek. Ennek npszersgt s terjesztst valsznleg a lversenyek is elsegtettk. A vrosban 1889-ben volt az els lverseny. Ezen kvl marhavsrokat rendeztek s minden kedden meg pnteken hetipiacot. risi jelentsggel brt 1850-ben a Bcs-Pozsony-rsekjvr-Budapest vastvonal kiptse vrosunkban. A vasti kzlekedst folyamatosan bvtettk. j tvonalakat nyitottak: rsekjvr-Komrom, rsekjvr-Lva, rsekjvr-Ttmegyer, rsekjvr-Nagymegyer. Ezek az tvonalak Nyitrval s Aranyosmarttal voltak sszektve. Az Osztrk-Magyar Monarchiban elsknt rsekjvrban plt fel a Nyitra folyn a 102 mter hossz boltves vasbeton hd. A plyaudvar s a belvros kztt fiakkerek kzlekedtek, amelyek tbb mint 100 vig dominltak a vrosi forgalomban. 1896-ban nneplyesen tadtk a vrosi krhzat, melynek megalaptja Kapisztry Ferenc volt (1818-1900). Az rsekjvri Tantkpz intzetet 1854-ben thelyeztk Esztergomba. Egyedlll volt az rsekjvri cignyiskola (1856-1868), amelyet Farkas Ferdinnd plbnos alaptott. 1861-ben Simor Jnos rsek megalaptotta a lenyiskolt az n. Simor-lenyiskolt. A zsidknak sajt iskolik voltak. Ezen kvl polgri iskolk is ltesltek. A gimnzium 1893-

ban egyhzi tulajdonbl llami igazgatsba ment t. A gimnzium j plett 1911-ben adtk t. rsekjvrban 4 nyomda mkdtt, tbb regionlis lap jelent meg, klnfle egyesletek, krk alakultak pld. 1867-ben az rsekjvri Dalrda. Ezen kvl sportklubok is alakultak, a legjelentsebb az 1907-ben alaptott ESE-rsekjvri Sport Egylet. A vros sznfoltja volt a vasti cignyzene. A 19. sz. msodik felben a vonatok rkezst s indulst

cignyzenekar fogadta. A vonat indulsakor a Rkczi indult jtszottk. Kolompr Lajos prms ismert szemly volt. Az I.Vilghbor az Osztrk-Magyar Monarchia felbomlst s az

utdllamok keletkezst eredmnyezte. rsekjvr a Csehszlovk Kztrsasg rsze lett. A csehszlovk katonasg fokozatosan felszabadtotta Szlovkia terleteit, mikzben a legnysg tagjai s a vasutasok Kossuth Lajos szobrt a F tren leromboltk.

1919 tavaszn vres harcok folytak Szlovkirt, azutn, hogy Magyarorszgon kommunista kormny kerlt a hatalomra, amely tovbb akarta terjeszteni a forradalmat. 1919 jnius 19-20-n a vrosrt folyt a harc, Ji Jelnek rnagy is elesett a harcokban. 1920 jnius 20-n Csehszlovk Kztrsasg s Magyarorszg kztti Trianoni szerzds alrsa vgkpp meghatrozta a hatrsvot a kt orszg kztt. 1923 janur 1-tl rsekjvrt nagykzsgg vltoztattk, de kzigazgatsilag tovbbra is megmaradt a vrosi elljrsg, a tancs s a polgrmester. Ebben az idben jelentsen elrehaladt a lakspts, pld. 1924-ben kiptettk az un. Vasutasnegyedet. Ezen kvl bankok pltek s 1936-ban megplt a Jrsi Hivatal

plete. 1921-ben a Szokol Testnevelsi Egylet elkezdte pteni az plett. tadtk a Baa zlethzat s tovbb mkdtek a mr hagyomnyokkal rendelkez szllodk mint pld. Aranyoroszln, Blha. Az elektromossgot 1928-ban vezettk be. 1922-ben a Szokol pletnek a parkjban lelepleztk az elesett legionriusok emlkmvt. 1923-ban emlktblt avattak Anton Bernolk srjnl s 1937-ben a Bernolk tren szobrot lltottak az emlknek.

                      

 

1928-ban Jn Majzon szlhzn emlktblt avattak. A trk uralom alli felszabaduls 250. vfordulja tiszteletre a Czuczor Gergely utcn emlkmvet avattak a hajdani vr nhny kvnek a felhasznllsval. A gazdasg nem mutatott jelents fejldst a hbort megelz vekhez kpest. A mezgazdasgban vghez vittk a fldreformot. Az iparban a legnagyobb elrehaladst a brgyr rte el, amelyet 1931-ben Baa Tams vette meg. 1933-ban kezdte meg a mkdst a fszergyr. Az zleti letre tovbbra is a kisipari termels volt a jellemz. Az els autbusz 1923-ban kezdte meg az utasszlltst s Baa Tams 1932-ben replteret pttetett. Legmagasabb szint iskola a gimnzium volt, amelyet 1921-ben relgimnziumm vltoztattak. 1924-ben tettk le a vros els llami npiskoljnak s a polgriskoljnak az

alptkvt a Czuczor Gergely utcn. A vros msodik llami npiskolja az llomsnl volt. Ekkor jtottk fel a krhzat is. 1934-ben megalaptottk a Matica slovensk helyi kirendeltsgt. Egy vvel ksbb az Aranyoroszln szllodban mzeumot ltestettek s 1938-ban Tatarik Emil (1887-1957) tant megnyitotta a "Strand" nev szabadtri frdt. A Bcsi dnts (1938 november 2) rtelmben a mai Dl-Szlovkit visszacsatoltk Magyrorszghoz.

Ez rsekjvrt is rintette, 1938 november 8-tl ismt Magyarorszghoz tartozott. Ekkor a magyarok ledntttk a legionriusok emlkmvt, hasonlan mint 1919-ben a szlovkok a Kossuth szobrot. rsekjvrt 1939 jlius 15-tl a megyei vrosok kz soroltk. 1941-ben vgre megkezddtt a reformtus templom ptse, amelyet 1942-ben nneplyesen felszenteltek, de egyben a bombzsok kvetkeztben teljesen tnkrement. Az j reformtus templomot csak 1957-ben szenteltk fel. A szlovk npiskolkat megszntettk, csak a polgri maradt. A II. llami npiskola pletben kereskedelmit s gimnziumot hoztak ltre. A gimnzium a Pzmny Pter nevet vette fel. A Szlovk Nemzeti Egysgprt (Strana slovenskej nrodnej jednoty) megalakulsval megkezdte mkdst a vrosban a szlovk kisebbsgi mozgalom, amely a "Slovensk jednota" (Szlovk egysg) nev lapot adta ki. Ez a prt egsz Magyarorszgon mkdtt s a lap szerkesztsge ksbb thelyezte szerkesztsgt Budapestre. Miutn a nmet katonasg elfoglalta Magyarorszgot (1944 mrcius

19) rvnybe lptek a zsid ellenes trvnyek. rsekjvrban is kialaktottk a Dvid csillaggal megblyegzett zsidk szmra a gettt (a kaszrnya krnykn). Jnius vgn a Grunfeld tglagyr terletn gyjtttk ssze azokat a zsidkt a vrosbl, akiknek nem sikerlt elmeneklnik vagy elbjniuk. 1944 jlius 13-n vagonokba tettk s koncentrcis tborokba hurcoltk ket. A 4800 elhurcolt zsidbl 4386 lelte hallt Ausschwitzban. Az jkori trtnelem egy msik szomor esemnye a vros 1944 oktber 7-e s 14-e kztti,

valamint az 1945 mrcius 14-i angol-amerikai replk lgitmadsa. A vros 2 harmada elpusztult. Ez a bombzs tnkretette a vros trtnelmi magjt, a vastllomst, 2023 lakhzat (a 3394-bl) s 4000 emberi ldozatot kvetelt. Ezzel rsekjvr lett az egyik legtbb krt szenved vros. Ez azrt is szomor, mert a hbor eltt a mai Szlovkia terletnek 4. legnagyobb vrosa volt Pozsony, Kassa s Nagyszombat utn. Mg egy vvel a lgitmads utn, 1946-ban is a trmelkek kztt llati s emberi maradvnyokat talltak.

A vros a II. ukrn front, Rodion Malinovski vezetsvel 1945 mrcius 29-n felszabadult.

 

A hbor gytrelmei utn a vrosban a bke s a remnysg hangulata uralkodott. A vrosi kizgazgatst az ideiglenes Nemzeti Bizottsg vgezte, hasonlan a szovjetek mintjra

(a volt Szovjetniban) azokban a vrosokban, ahol a nemzetisgek ltszma tllpte a szlovkokat, ott a Szlovk Nemzeti Tancs megbzottjai Kzigazgatsi Bizottsgot neveztek ki. 1945 prilis 24-e ta mkdtt a vrosban a Jrsi Nemzeti Bizottsg. Lassan meglnklt a politikai let is. Az rsekjvriak 50%-a a Demokrata Prttal szimpatizlt, 40%-a a Kommunista Prttal, 2%-ka a Szabadsg Prttal, a 8% meg a Munka Prttal. A vrosban

szles htorszggal rendelkezett a Demokrata Prt (DP), a Kommunista Prt (KP) s Szocildemokrata Prt (SzDP). A hbort kvet vekre a lakossg vndorlsa volt a jellemz. A Csehszlovk Kztrsasg s Magyrorszg kztti megllapods rtelmben 1947-1948 kztt Szlovkibl kiteleptettk a magyarokat Magyarorszgra s a szlovkokat beteleptettk Magyarorszgrl Szlovkiba. Ebbl a clbl 1946-ban Krzeti Betelepedsi Hivatal mkdtt a vrosban (az rsekjvri, a vereblyi s az gyallai jrsok tartoztak hozz). Magyarorszgra 252 csaldot teleptettek ki, ebbl 132 csald mvelte z rsekjvri hatr 45%-t. Bkscsabrl 244 csald (1500 lakos) kltztt t, akik eltulajdontottk a kiteleptett magyarok hzait s fldjeit. A legtbb tteleplt a Gg utcn telepedett meg. Mg a kiteleptettek tehets rmai-katolikus valls fldmvesek voltak, addig a betelepltek evangelikus, mezgazdasgi munksok (bresek) voltak. A hazai lakossg s a betelepltek kztt gyakran kerlt sor nzeteltrsre s ez a vros gazdasgra sem volt j hatssal. Mindezek mellett zajlott a reszlovakizci is. Az els reszlovakizcis dekrtumokat 1948 janur 11-n adtk t a vrosban. 1948 februrjban a kormnyvlsg a baloldali kommunistk s keresztny-demokratk lland harca rezhet volt a helyi szinten is. A Demokrata Prt 1948 februr 15-n kzgylst hvott ssze a Szokol pletbe,amelyre Dr. tefan Kovart, a kormny alelnkt is meghvtk. Kovara megerstette a Demokrata Prt keresztny-demokrata irnyultsgt. A Szocildemokrata Prt 1948 februr 17-n Bohumil Lausman a Csehszlovk Szocildemokrata Prt elnknek jelenltvel hvott, ssze kzgylst a Szokol pletbe. Bohumil Lausman egyrtelmen a kommunistkkal val szvetsg mellett tette le a voksot. A kormnyvlsg egy kommunista kormny megalakulst, Klement Gottwaldal az len eredmnyezte. Megkezdtk mkdsket az Akcis Bizottsgok. A Nemzeti Front mellett mkd Jrsi Akcis Bizottsg februr 28-ra felvonulssl egybekttt kzgylst hvott ssze. A Jrsi Nemzeti Bizottsgot az ideiglenes Jrsi Kzigazgatsi Bizottsggal helyettestettk. A hatalmat minden szinten a kommunistk vettk t. A Demokrata Prtot megszntettk, a Szocildemokrata Prtot beolvasztottk a Csehszlovk Kommunista Prtba. Elkezddtt a politikai diktatra ideje. Az j rendszer ldzte az egyhzakat. Elkezddtt

az erszakos kollektivizlls s Szlovkia iparostsa. A nagy cgeket llamostottk, a kisipari termelst megszntettk. A Baa gyr pleteiben, amely 1948-ban Dl-Szlovkia egyik legnagyobb gyra volt, kiptettk az Elektrosvit zemet. j vllalatok keletkeztek, pld.

Tesla, Slovlik, Milex, Vunar. Fellendlt a lakspts is, a szvetkezeti fldmvels, felplt az j hd s a vastalloms, tadtk a krhz j plett. A rendszert tmad ellenzk ldzse miatt a 60-as vek msodik felben a tmeges nyugtalansg nylt tmadsba csapott t. 1968 tavaszn remnyt hozott a megjulsi folyamat. Ennek gymlcse a federci volt s a Szlovk Szocialista Kztrsasg megalakulsa. Ebbe a megjul folyamatba az rsekjvriak is bekapcsoldtak, halad szellem rplapokat terjesztettek "Szocializmus Emberi Arcal"

jelszval. Az gretesen fejld demokratizlodst a Varsi Szerzds katonasgnak bevonulsa megakadlyozta (1968 augusztus 20). Ez a megszlls tkrzdtt a vros letre is hiszen az idegen katonasg egy rsze a helyi kaszrnykban llomsozott. Ezek az esemnyek indtottk el a politikai kivndorlsok harmadik hullmt. A 80-as vek msodik felben normalizlldott a helyzet s j remny szletett, miutn a volt Szovjetniban Michail Gorbacsov lett a prtvezr.

 

A pozsonyi fiskolsok (1989 november 16) s a prgai fiskolsok (1989 november 17) felvonulsa, amelyhez mvszek is csatlakoztak, nylt er sszecsapshoz vezetett. Ez a nylt lzads egy politikai ellenzk kialakulshoz vezetett. Szlovkiban megszletett egy kezdemnyezs : Nyilvnossg az Erszak Ellen (NyEE). A NyEE november 27-n szimbolikus ktrs sztrjkot szervezett. Az rsekjvri F tren a lakossg kifejezte hajt egy humnusabb trsadalomrt. Jelenltkkel tmogattk a reformok tjt, ami egy plurlisabb trsadalom kezdett jelenthette.

A vrosi koordinll bizottsg mg aznap megalakult. A vrosba rkeztek a NyEE kzponti bizottsgbl is pl. Eva Rysov, Ivan Mistrk, Drfi Ntys sznmvszek s mg sokan msok. Az els szabad vlasztsok utn (1990 jniusa) megalakultak a helyi nkormnyzatok s megkezddtt az tlls a piaci kzgazdasgra. 1992-ben megltogatta a vrost Vclav Havel, a Csehszlovk Federatv Kztrsasg elnke s Alexander Dubek a Szvetsgi gyls elnke. Az nll Szlovk Kztrsasg (1993.1.1.) els elnke Michal Kov, 1996-ban megltogatta a vrost. A 90-es vekben a helyi nkormnyzat igyekezett behozni azt, amit a szocializmus 41 ve alatt lehetetlen volt. Az egyhzak kilptek az illegalitsbl s a ferencesrendi kolostorba visszatrtek a ferences szerzetesek. A F tren jra felavattk s felszenteltk a Szenthromsg szobrot. Ebben az idben tbb polgrt rehabilitltak, msok

visszaszereztk az elkobzott csaldi vagyonukat. A II. Vilghbor befejezsnek 50. vfordulja alkalmbl InMemoriam emlkmvet avattak s emlktblt a zsidknak, akik nem ltk tl a hbort. Ez vtl a vros nagy fejldsnek indult. Klnbz pletek, gyrak, szrakozkzpontok s szmos pletek pltek.

rsekjvr kedvez fekvsnl fogva tovbbra is Dl-Szlovkia jelents kzlekedsi csompontja. Ez a jrsi vros tbb mint 40.000 lakossal jelenleg nem csak a nyitrai kerlet, hanem Szlovkia nagyvrosai kz tartozik.

 

Minden vben november vgn megkezddik a vros tli dsztse.

 

                      

A szilveszteri se marad el. Minden ven jfl krl az egsz Ftr megtelik s a kzeled jv nneplyes hangulata harcmezre emlkeztet.

 

                                    

 

Informcik rsekjvrrl

 

A lakossg ltszma 42 262, ebbl 20 063 frfi s 22 199 n. A lakosok 67,7%-a szlovk, 27,5 magyar s maradk cseh,romn, orosz, ukrn s ms nemzetisgek.

 

A jrsunk vrosai s falvai :

 

 - Andovce

 - Bajtava, Bnov, Bardoovo, Bel, Beeov, Ba, Branovo,

   Bruty

 - echy, ernk

 - Dedinka, Doln Ohaj, Dubnk, Dvory nad itavou

 - Gbelce

 - Hl

 - Chaba

 - Jasov, Jatov

 - Kamenica nad Hronom, Kamenn, Kamenn Most, Kmeovo,

   Kolta, Komjatice, Komoa

 - Lea, Lipov, ub

 - Mal nad Hronom, Mal Kosihy, Maa, Michal nad itavou,

   Mojzesovo, Mula

 - Nna, Nov Vieska, Nov Zmky

 - Palrikovo, Pavlov, Podhjska, Pozba

 - Radava, Rastislavice, Rba

 - Salka, Semerovo, Sikenika, Strekov, Svodn

 - arkan, trovo, urany

 - Trvnica, Tvrdoovce

 - ڵany nad itavou

 - Vek Lovce, Vek Kr, Vlkas

 - Zemn

 

     Az rsekjvri rgi

 
Ez LennEl te..?!
 
Hour
 
4u:

 

 

 

 

Lgy dvzlve oldalamon!

Vtam Ta na mojej webovej strnke!

Welcome to my website!

Meinen schnen Gruss!

Pozdrawiam!

Saluer...

Cordiali saluti!

Hartelijke groeten!

 

 

 

 

 

 

 
kyo karate
 
sZavaZs-sPorts
sport
Kedvenc...?

labdajtk
harcmvszet
extrmsport
vzisport
auto-moto
atltika
egyb
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
wEbsiTes:
 
SnB..
snB
 
ChaTing rOOm
Itt chatelhettek:
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
NoV ZmKy-NZ
 
Nzcity
now zmky
 
napTar
2025. Jlius
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
MusIcc
 
Cosmetics Glamour
 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.